Tesszaloniki 3. nap

Ez volt Feri konferenciájának utolsó napja, a program szerint csak 12-ig voltak. Délután terveztünk bemenni a városba, ezért aznap úgy döntöttem, hogy egy kis testedzéssel, szaunával ütöm el az időt. Mikor visszaértem a szobába, hallom, hogy kint emberek hangoskodnak. Kiderült, hogy megtudták, hogy a NATO-nak van rendezvénye a szállóba és jöttek emberek tüntetni. Nem voltak sokan, 30-40-en. Jót mosolyogtam magamban, hisz az utolsó nap legvégére értek oda, amikor már mindenki készülődött haza. Persze nem mi, mert nekünk volt egy szabad napunk, hogy Feri is többet lásson a városból, ne csak én.
A tüntetésnek délre vége is lett, úgyhogy mi is nyakunkba vettük a várost.
Szerte a városban sok 3-4. századi templomot látni jó állapotban, a lenti is ilyen.

 Sok cukrászda is van, aminek számomra az volt az érdekessége, hogy főtt ételt is árult, mint egy kifőzde. Nekem furcsa volt látni a különböző csoki és süti szépségeket a spagetti és egyéb étel mellett.

 Sikerült időben a Fehér toronyhoz érnünk, így fel is mentünk rá. A torony belsejében különböző helységek vannak, amik a lépcsőről nyílnak. Ezekben a torony és a város történetéről olvashat az a látogató, aki tud görögül. Fura mód, csak görögül volt minden kiírva. Így mi csak a képeket nézegettük végig. A lényeg amúgy is a tetején volt, ahol rá lehetett látni a városra.

 Bár a torony nem túl magas, azért be lehet látni a várost.

 Visszafele megálltunk az Arisztotelész sétánynál (a fő sétányuk), hogy nappal, napsütésben le tudjuk fényképezni.

Hallottuk, hogy van Atatürk múzeum a városban, mivel Atatürknek a szülő városa pont Tesszaloniki. Elhatároztuk, hogy megkeressük. Meg is lett, de sajnos már 5 óra volt és zárt, ezért másnap mentünk vissza. Atatürk háza helyett ismét megnéztük az Agorát, vettünk vacsorának valót és mentünk vissza a szállóba. Sajnos Feri ekkorra már nem érezte túl jól magát, sikerült jól megfáznia a konferencia alatt.